Jogi nyilatkozat english português magyar České deutsch

Túlhalászás

Túlzásba vitt zsákmányszerzés

 

Összefoglalás

Museo Mundial installációja a nürnbergi Természettudományi Múzeumban kapott helyet. Célja, hogy felhívja a figyelmet a túlhalászásra és a Pápua Új-Guinea partjai közelében található Korall-háromszög élelmiszerbiztonságát fenyegető veszélyekre. A korábban csak az óceániai őslakosok által halászott tonhal napjainkra már felkerült a veszélyeztetett fajok listájára annak következményeként, hogy a nemzetközi halászati cégek hatalmas mennyiségeket fogtak ki belőle. Ez természetesen az ott élők táplálékellátását is komolyan veszélyezteti. 

Az installációt egy hagyományos, csendes-óceáni halászcsónak mellett helyezték el. Az alkotás vizuálisan kíván hatni a nézőre, azáltal, hogy 60 éves időszak statisztikáit kielemezve bemutatja, milyen drámaian csökkent a tonhalak száma a nemzetközi ipari halászat tevékenysége következtében. Megismerteti a közönséggel a fenntartható halászat módszereit, és egy halászati kalauz segítségével megmutatja, milyen alternatívákat választhatnak a jelenleg túlhalászott fajok – például a tonhal helyett. 

 

Részletek

Az installáció fontos információkkal szolgál az élelmiszerbiztonság és túlhalászás problémájával kapcsolatban, több oldalról is megvizsgálva a kérdést.

  • A fényinstalláció arra csábítja a látogatót, hogy végignyomkodja a készülék gombjait. Minden gomb más és más képernyőt nyit meg, amelyen egy év halászati statisztikája tekinthető 1950-től napjainkig. A tonhalak száma évről-évre rohamosan csökken, míg a kifogott halak mennyisége egyre nő. 1950-től napjainkig a tonhalak állománya a korábbi egyharmadára csökkent, míg a halászati mutatók húszszorosukra emelkedtek az évtizedek során. Ezt a változást egy fa táblán lefelé illetve felfelé haladó fényforrás segítségével szemléltetik. A látványos bemutatónak köszönhetően a látogató könnyen felismerheti a csendes-óceáni tonhalak számának csökkenése és a nemzetközi halászipar felvirágzása közötti összefüggést.
  • A fényinstalláció melletti szöveges tájékoztató további információkkal szolgál a csendes-óceáni tonhalak halászatával kapcsolatos fejleményekről, és az nemzetközi halászipar tevékenysége következtében a kihalás szélére sodródott halfajokról. A szöveg lényege az alábbi üzenet:
    A nemzetközi ipari halászhajók által kifogott tonhalak egy harmada a Csendes-óceánból származik, ezen belül is leginkább a központi és a nyugati csendes-óceáni térségből. Az itt őshonos sárgaúszójú tonhal az egyik legfőbb zsákmány és táplálék – de nemcsak Óceánia lakossága számára. A tonhalak 90%-át nemzetközi halászhajók fogják ki, és a világ távoli piacain értékesítik. 
    A tonhalak túlhalászása olyan jelentős, hogy a további halászat akár az állomány teljes eltűnését is eredményezheti. Egyes tonhalfajok már így is a kihalás szélén vannak, és a Természetvédelmi Világalap (WWF) becslései szerint 90 % -uk örökre eltűnik az elkövetkező években.
    A halászat az óceániai őslakosok egyik legfontosabb táplálékforrása. Jelenleg Óceánia rendelkezik a világ legnagyobb, tengeri halállományával. De mivel az ipari halászhajók annyi halat fognak ki egyetlen nap során, amennyit a helyi kis halászcsónakok gazdái legfeljebb egy év alatt, ez a tevékenység komoly veszélyt jelent a biodiverzitásra, és a helyi élelmiszerbiztonságra egyaránt. Mit tehetnénk ellene? A Greenpeace Szervezet az MSC tanúsítvánnyal rendelkező termékek mellett kampányol. A másik hasznos segítség a WWF által összeállított halvásárlási atlasz használata lehet."
  • Az installációhoz ingyenes szórólap is tartozik, amelyben az MSC tájékoztatója olvasható a fenntartható halfogyasztással kapcsolatban. A szöveg végén szereplő internetes link segítségével pedig letölthető az a mobilalkalmazás, amely révén a látogató mindig pontosan tájékozódhat arról, hol vásárolhat nem veszélyeztetett halfajokat.
  • Ily módon az installáció a Millenniumi Fejlesztés hetedik célkitűzésére hívja fel a figyelmet: azaz a környezet fenntarthatóságának megőrzésére. Ezen belül is különös hangsúlyt kap a 7A illetve a 7B alpont, amely a környezeti erőforrások kimerítésének visszafordítását tűzi ki célul, illetve a biodiverzitás csökkenését szeretné megállítani. De egyéb Millenniumi Fejlesztési Célkitűzésekre is kitérnek a téma kapcsán: ezek közül az első a mélyszegénység és az éhezés felszámolását, míg a nyolcadik a fejlődés érdekeit szolgáló, világszintű összefogás megvalósítását szorgalmazza.

A fényinstalláció előnézete

Az installáció kezelőpanelje

Overview_Overfishing

Áttekintő kép az installációról a csendes-óceáni régióban zajló nemzetközi halászatot bemutató múzeumi részlegen

    Költségvetés + egyéb források

    Szükséges kiadások:

    A fényinstalláció szerelési munkálatai

    2600 €

    Design és nyomtatási költségek

    270 €

    Összesen

    2870 €

    Hogyan készül - lépésről lépésre

    1. lépés:
    A téma és a célkitűzés megválasztása

    Ha a túlhalászás témáját szeretnénk bemutatni egy múzeumban, nyilvánvaló, hogy egyes múzeumok megfelelőbb kiállítási helyszínnek bizonyulnak, mint mások. Az installáció ideális hátteréül szolgálhatnak a hajók, halászhálók és egyéb halászathoz szükséges használati tárgyak, az óceánhoz és a halászathoz kapcsolódó kulturális ereklyék – de akár a vadászati eszközök is jó gondolatébresztőnek bizonyulhatnak a halászat témájának megvitatásához.

    Szembesítsük a hagyományosat a modernnel
    A látogató számára minden bizonnyal érdekes lehet megfigyelni a hagyományos és a modern eszközök közötti különbséget, és felismerni, hogyan lesz ettől hatékonyabb a vadászat – amely végső soron hozzájárul egyes fajok kipusztulásához. Esetünkben a nagy, ipari halászhajók éles kontrasztban állnak a helyi őslakosok csónakjaival.

    → Globális problémákat bontsuk le egyéni ügyekre
    A fejlődő országok biodiverzitásának kérdése olyan téma, amely aligha érdekelné az átlagos múzeumlátogatót, hacsak nem kapcsolódik valamilyen formában az ő mindennapi életéhez is. Éppen ezért fontos, hogy az ügy európai összefüggéseire is rávilágítsunk. Például említsük meg kiegészítésként, milyen mennyiségű tonhalat importálnak a Németországhoz hasonló, fejlett, ipari országok.

    Néha a kevesebb több
    Mivel a múzeumlátogatók figyelme és türelme véges, fontos, hogy csak a leglényegesebb szempontokkal foglalkozzunk: például egy adott népcsoport élelem-ellátási problémáival, egyes halfajok egyedszámának vészes csökkenésével, a halászipar térhódításával egy meghatározott területen, halászati kvótákkal, stb. 

    2. lépés:
    A technikai előfeltételek felmérése

    Egy fényinstalláció megvalósítása bizonyos korlátokkal jár, és nem árt, ha ezeket már a munka megkezdése előtt tisztázzuk a megbízott villanyszerelőkkel, ácsokkal és tervezőkkel. Először is, olyan helyszínt kell választanunk, amelyet nem ér közvetlen napfény, különben rosszul láthatóak az installáció fényforrásai. Az is fontos, hogy lehetőleg az installáció közvetlen közelében legyen az áramellátást biztosító konnektor. Ha úgy döntünk, hogy a technikai berendezést üveg tárlókba helyezzük, akkor mindenekelőtt gondoskodnunk kell annak hűtéséről is. Éppen ezért érdemes LED fényforrást használni, hogy minimalizáljuk az installáció hőtermelését. 

    Az a tény, hogyan sikerül majd rögzítenünk az installációt a múzeumi helyszínen, alapvetően meghatározza annak felépítését is. Esetünkben például nem volt arra mód, hogy a helyszínen a padlóhoz rögzítsük az installációt, ezért az ácsunk javaslatára készíttetnünk kellett egy fémtálcát, amelyet a földre helyezve ráerősíthettük az installációt. Ez biztosította a stabil talapzatot.

    3. lépés:
    A költségek felmérése

    A cikkben szereplő installáció esetében négy fajta munkához kell szakembert keresnünk: ácsot, a technikai felszerelés elhelyezésére szolgáló fa szerkezet kialakításához, villanyszerelőt a fényforrások beszereléséhez, illetve a nyomógombok és az izzók közötti elektromos összeköttetés létrehozásához, tervező grafikust, a struktúrán elhelyezett képek és a szövegek szerkesztéséhez, és végül egy nyomdaipari céget, amely ezeket fóliára nyomtatja.
    Egy fényinstalláció költségeit nagymértékben befolyásolják az alkotás jellemzői. Például a kezelőpanelen elhelyezett gombok számának növekedésével válik egyre bonyolultabbá a szerkezet, és ez nyilván növeli a fényinstalláció kivitelezési költségeit. Minél több fényforrást alkalmazunk az installációban, annál több projektorra lesz szükség, és annál drágább lesz a költség. A fényt projektorok biztosítják, és ezek bizony nem olcsóak… Ezért is fontos felmérni, mi az, amire feltétlenül szükség van, hogy ésszerűsíthessük a kiadásokat. Esetünkben végül 5 projektor és 33 fényforrás használata mellett döntöttünk – ez hozta létre az installáció 165 világító pontját. Ezek a pontok jelképezték a tonhalakat és az ipari halászhajókat. Csak fehér fényforrást használtunk és mindössze három gombot helyeztünk el a kezelőpanelen – de nemcsak azért, hogy csökkentsük a kiadásokat, hanem hogy látogatók számára is egyszerűbbé, logikusabbá tegyük az installáció működését.

    4. lépés:
    A tartalom létrehozása

    A legfőbb tudnivalókat a bevezető „Részletek”alcímet viselő szakaszában foglaltuk össze. 

    5. lépés:
    Az ácsmunkák, a villanyszerelés és a tervezés összehangolása

    Mivel több vállalkozót kell megbíznunk a kivitelezéshez, gondoskodjunk valamennyi munkafolyamat koordinálásáról. hogy minden összeillő legyen, és egységes végeredményt kapjunk. Esetünkben például az ácsnak olyan speciális jellemzőkkel bíró fa szerkezetet kell készítenie, amely megfelel a villanyszerelő elvárásainak, míg a tervezőnek azt kell tudnia, pontosan hova szerelik be a fényforrásokat, hogy ennek megfelelően alakítsa ki körülöttük a végső designt, amely meghatározza az installáció arculatát.

    6. lépés:
    Apró javítások

    Egy elektromos installáció nehéz és térigényes, ezért a szállítása is igen költséges. Ezért is nagyon fontos ellenőrizni, hogy valóban minden tökéletesen működik-e, még mielőtt átszállíttatnánk az eszközt a múzeumba. 

    7. lépés:
    Az installáció elhelyezése a múzeumban

    Utolsó simítások: Ha minden munkafolyamatot rendben találunk, az elkészült alkotást át kell szállíttatnunk a múzeumba. Ezek után be kell kötnünk a múzeum elektromos hálózatába, és rögzítenünk, hogy biztosan stabilan álljon a talajon. Természetesen még így is marad pár apróbb munkálat, amit csak ott, a helyszínen tudunk elvégezni. A mi fényinstallációnk esetében például a múzeumban kellett átkennünk átlátszó lakkal a kék színű fedőlapot, hogy ne legyen állandóan foltos a látogatók érintésétől.

    Kiértékelés

    Előnyök és hátrányok

    Előnyök

    • Az emberek többsége eszik halat alkalmanként. Éppen ezért, a túlhalászás témája kicsit sem idegen az átlagos múzeumlátogatók életétől. Ettől válnak közvetlenül, személyesen érintetté a kedvezőbb helyzet megteremtésével kapcsolatos témákban.
    • Egy fényinstalláció roppant látványos oktatóeszköz. Minden embert kíváncsivá tesz, mi történik akkor, ha megnyom egy-egy gombot. Tehát ezzel az installációval mind a gyerekek, mind a felnőttek figyelmét sikerül felkelteni.
    • Az interaktív jelleg miatt a látogatók önállóan fedezik fel, és értik meg az ipari halászat és a tengerek vészesen fogyatkozó halállománya közötti összefüggéseket. Ez a módszer az önálló tanulási folyamatot segíti elő.

    Hátrányok

    • Az ilyen jellegű installációk kivitelezési költségei viszonylag magasak.
    • Sokkal bonyolultabb elkészíteni, mint egy hagyományos, nem elektromos, csak nyomtatványokból összeállított installációt.

    Tanulságok

    • Ha valódi hatást akarunk elérni a mondanivalónkkal, fejezzük ki grafikus formában.

    Látogatói visszajelzések

    • + Sok kedvező visszajelzést kaptunk látogatóinktól, és kifejezetten értékelték azokat a tanácsokat, amelyek segítségével kiállhatnak saját érdekeikért – például a halvásárlási útmutatót
    • + Többen is eldöntötték, hogy a jövőben kizárólag a Tengergazdálkodási Tanács (MSC) jóváhagyásával kifogott halat fogyasztanak.
    • – Egyes látogatók szerint túl erős a megvilágítás, és ez zavaróan hat az installáció megtekintésében.

    Internetes linkek és egyéb források

    Természetvédelmi Világalap (World Wild Fund For Nature): Tengeri élőlények kalauza

    www.wwf.panda.org/how_you_can_help/live_green/out_shopping/seafood_guides/ (last accessed 2015/04/28)

    Greenpeace: Melyik halat együk?

    www.greenpeace.org/international/en/campaigns/oceans/which-fish-can-I-eat/ (last accessed 2015/04/28)

    Tengergazdálkodási Tanács (Marine Stewardship Council):

    www.msc.org (last accessed 2015/04/28)

    Környező tengereink projekt - 2011 (Sea around us project - 2011): Az Európai Unión belüli és kívüli országok halászflottáinak terjeszkedése a világ óceánjain 1950-től napjainkig

    www.assets.wwf.org.uk/downloads/sea_around_us_eu_fleet_expansion_jan_18_2012.pdf (last accessed 2015/04/28)

    Környezeti Erőforrások Intézete - 2012 (World Resources Institute - 2012): Veszélyben levő korallzátonyok a Korall-háromszögben

    www.wri.org/sites/default/files/pdf/reefs_at_risk_revisited_coral_triangle.pdf (last accessed 2015/04/28)

    World Wild Life (2014): A biodiverzitás felügyelete és élelmiszerbiztonság a Korall-háromszögben

    www.assets.worldwildlife.org/publications/659/files/original/CTSP-LessonsLearned_final__MK_edits__PD_review_2014_Jan_15.pdf?1391724667&_ga=1.159211130.1150891535.1430232586 (last accessed 2015/04/28)

    Korall-háromszög Kezdeményezés (Coral Triangle Initiative):

    www.coraltriangleinitiative.org (last accessed 2015/04/28)

     This website has been produced with the assistance of the European Union.
    The contents of this publication are the sole responsibility of the Museo Mundial project partners and can in no way be taken to reflect the views of the European Union.

     EU